| „Erkölcsi pánik” | Amikor a közvélemény bizonyos médiaszövegekkel szembesülve hirtelen veszélyben érez valamilyen társadalmi értéket vagy érdeket. | Médiaműveltség |
| Adaptív irányítás | Rugalmas döntéshozatali folyamat, amelynek része, hogy tanulunk az eredményekből és beépítjük az új tudományos információkat. A folyamat megkönnyíti az erőforrások kezelői számára a döntéshozatalt az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokra való reagálás érdekében. | Éghajlatváltozás |
| Aktív állampolgárság | Arra helyezi a hangsúlyt, hogy az emberek aktívan vegyenek részt a közösségük életét alakító folyamatokban; továbbá, hogy az emberi jogok felelősségteljes és tevékeny részvétellel valósulhatnak meg igazán. Az aktív állampolgárság tanulás révén fejlődik ki. | Globális nevelés |
| Alap vagy referencia | Az alapérték (vagy referenciaérték) az a szint, amelyhez képest a változást mérik. Az alapidőszak az az időszak, amelyhez képest az anomáliákat kiszámítják. Az átalakulási pályák összefüggésében az alapforgatókönyv kifejezés olyan forgatókönyvet jelent, amelyben a már hatályban lévő, törvénybe iktatott vagy bevezetésre váró stratégiákon és intézkedéseken kívül nem számolnak más kibocsátáscsökkentő stratégiával vagy intézkedéssel. Az alapforgatókönyv nem a jövőre vonatkozó előrejelzés, inkább egy olyan lehetséges, de nem tényleges konstrukció, amely megmutatja, hogy további szakpolitikai erőfeszítések nélkül milyen kibocsátási szintet produkálnánk. Az alapforgatókönyveket össze lehet vetni az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátása, a légköri koncentráció és a hőmérséklet-változás tekintetében megfogalmazott célszámok elérését célzó mérséklési forgatókönyvekkel. Az alapforgatókönyv kifejezéssel rokon értelmű a referencia-forgatókönyv és a no-policy forgatókönyv kifejezés. A szakirodalom egy részében a „business-as-usual” (BAU) forgatókönyv (kb. minden marad a régiben) szinonimájaként is szerepel. | Éghajlatváltozás |
| Algavirágzás | Az algák hirtelen, gyors növekedése a tavakban és az óceánok partvidékén, amelyet számos tényező, például a felszíni vizek felmelegedése vagy a tápanyagszint emelkedése okoz. Egyes algavirágzások mérgezőek vagy károsak lehetnek az emberekre és az ökoszisztémákra. | Éghajlatváltozás |
| Alkalmasság | Egy egyed szaporodási sikere. | Éghajlatváltozás |
| Alkalmazkodás | A természeti, illetve emberi rendszereknek az új vagy változó környezethez való alkalmazkodása, melynek során a kedvező lehetőségeket kihasználják, a negatív hatásokat pedig mérséklik. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás azt jelenti, hogy egy változó éghajlatú környezetben képesek vagyunk adaptálódni az új életkörülményekhez, például felkészülni a már bekövetkezett és a várható jövőbeli éghajlatváltozásra. Az emberi rendszerekben az alkalmazkodás célja a károk mérséklése vagy elkerülése és az előnyös lehetőségek kiaknázása. Egyes természeti rendszerekben az emberi beavatkozás megkönnyítheti a várható éghajlathoz és annak hatásaihoz való alkalmazkodást. | Éghajlatváltozás |
| Alkalmazkodóképesség | Rendszerek, intézmények, emberek és más szervezetek azon képessége, hogy alkalmazkodni tudnak az éghajlatváltozáshoz (ideértve az éghajlati változékonyságot és a szélsőségeket) a lehetséges károk mérséklése, a lehetőségek kiaknázása és a következmények kezelése érdekében. | Éghajlatváltozás |
| Anomália | A természettudományokban az anomália az átlagtól (azaz a „normálisnak” tekintett értéktől) való eltérést jelenti egy adott időszakra vonatkozóan. Ilyen például a melegebb/hűvösebb hőmérséklet vagy a csapadékosabb/szárazabb időjárás. | Éghajlatváltozás |
| Antropocén | A jelenlegi földtörténeti kor, azaz a Föld történetének legutóbbi időszaka, amikor az emberi tevékenység jelentős hatást gyakorol a bolygó éghajlatára és ökoszisztémáira. | Éghajlatváltozás |
| Árvíz | Egy folyó vagy más víztömeg normál határainak túllépése, vagy víz felgyülemlése olyan területeken, amelyek általában nem kerülnek víz alá. Az árvizek közé tartoznak a folyami árvizek, a hirtelen áradások, a városi árvizek, az özönvízszerű áradások, a csatornaáradások, a part menti árvizek és a gleccsertavakból eredő árvizek. | Éghajlatváltozás |
| Aszály | Szokatlanul száraz időszak, amelyet kevés eső vagy annak teljes hiánya jellemez, és amely elég hosszú ideig tart ahhoz, hogy vízhiányt okozzon az emberi és természeti rendszerek működésében. Az aszály relatív fogalom, ezért csapadékhiányról relevánsan beszélni csak az általa érintett konkrét tevékenység megjelölésével lehet. Például a vegetációs időszakban a csapadékhiány a növénytermesztésre és általában az ökoszisztéma működésére hat (a talajnedvesség hiánya, más néven a mezőgazdasági aszály miatt), a lefolyási és beszivárgási időszakban pedig elsősorban a vízkészleteket érinti (hidrológiai aszály). A talajnedvességet és a talajvíz tárolását a csapadék csökkenése mellett a tényleges párolgás növekedése is befolyásolja. A rendkívüli csapadékhiánnyal járó időszakot meteorológiai aszálynak nevezik. A megaszárazság rendkívül hosszan tartó és nagy kiterjedésű aszály, amely a szokásosnál sokkal tovább, általában egy évtizedig vagy még tovább tart. | Éghajlatváltozás |
| Átalakulási útvonal | Az üvegházhatású gázok kibocsátására, a légköri koncentrációra és a globális felszíni középhőmérséklet változására vonatkozó különböző célok eléréséhez követett időbeli útvonal, amely gazdasági, technológiai és viselkedési változásokat feltételez. Ez magában foglalhatja az energia és az infrastruktúra felhasználásának és előállításának, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnak és az intézmények létrehozásának módjában, valamint a technológiai változások ütemében és irányában bekövetkező változásokat. | Éghajlatváltozás |
| Átbillenési pont | A rendszer tulajdonságaiban bekövetkező változás olyan szintje, amelyen túl a rendszer – gyakran hirtelen – átrendeződik, és nem tér vissza a kiindulási állapotba, még akkor sem, ha a változást kiváltó tényezők megszűnnek. Az éghajlati rendszer esetében egy kritikus küszöbértékre utal, amikor a globális vagy regionális éghajlat az egyik stabil állapotból egy másik stabil állapotba vált át. A fordulóponti esemény visszafordíthatatlan lehet. | Éghajlatváltozás |
| Átbillenő elem | A Föld rendszerének legalább szubkontinentális méretű alrendszerei, amelyek – bizonyos körülmények között – kis perturbációk hatására minőségileg eltérő állapotba kerülhetnek. | Éghajlatváltozás |
| Atlanti-óceán áramlási rendszere (Meridional Overturning Circulation, MOC) | Meridionális (észak–déli irányú) áramlási rendszer az óceánban, amelyet a mélységi és sűrűségi rétegek tömegszállításának zonális (kelet–nyugati) összegével számszerűsítenek. Az Atlanti-óceán északi részén, a szubpoláris térségektől távolabb eső áramlási rendszert (amely egy elvileg megfigyelhető mennyiség) gyakran azonosítják a termohalin cirkulációval, ami hiányos értelmezés. Nem szabad elfelejteni, hogy az áramlatokat a szél is mozgatja, amelyek magukban foglalhatnak sekélyebb áramló cellákat is, mint amilyenek a trópusok és szubtrópusok felső óceáni rétegeiben fordulnak elő, ahol a sarkok felé mozgó meleg (könnyű) víz kissé sűrűbbé válik, és a mélyebb szintekre süllyedve visszaáramlik az Egyenlítő felé. | Éghajlatváltozás |
| Átlátszóság | A médiaszöveg azon tulajdonsága, amely miatt természetesnek hat, nem pedig megkonstruáltnak. | Médiaműveltség |
| Behatások | A szélsőséges időjárási és éghajlati események, valamint az éghajlatváltozás természeti és emberi rendszerekre gyakorolt hatásai. Behatások alatt általában az életre, a megélhetésre, az egészségre, az ökoszisztémákra, a gazdaságra, a társadalomra, a kultúrára, a szolgáltatásokra és az infrastruktúrára gyakorolt hatásokat értjük, amelyek az adott időszakban bekövetkező éghajlati változások vagy veszélyes éghajlati események és a veszélyeztetett társadalom vagy rendszer sebezhetőségének kölcsönhatásából erednek. A behatásokat következményeknek és eredményeknek is nevezik. Az éghajlatváltozás geofizikai rendszerekre gyakorolt hatásai (pl. árvizek, aszályok, tengerszint-emelkedés) alkotják a behatások egyik alcsoportját, az ún. fizikai hatásokat. | Éghajlatváltozás |
| Béke és konfliktusok | A helyi, országos és nemzetközi szintű konfliktusok a világ számos országában még napjainkban is gátolják az emberiség fejlődését. Ezért a konfliktusok megoldása továbbra is elsődleges feladat a nemzetközi közösség számára, különösen ma, amikor a békét helyi, országos és nemzetközi konfliktusok egyaránt fenyegetik. | Globális nevelés |
| Bennszülött tudás | Röviden az őslakos népek megfigyelési, ellenőrzési, kutatási, rögzítési, kommunikációs és tanulási rendszereit jelenti, amelyek – mint minden csoport esetében – elengedhetetlenek az ökoszisztémában való túléléshez és prosperáláshoz, csakúgy, mint a változásokhoz való alkalmazkodáshoz és az azokra való felkészüléshez. | Éghajlatváltozás |
| Bioenergia | Növényi vagy állati eredetű anyagok, például kukorica vagy trágya felhasználásával előállított energia. | Éghajlatváltozás |
| Biogeokémiai körforgás | A kémiai elemek áramlása a Föld különböző részei között: az élőktől az élettelenekig, a légkörből a szárazföldön át a tengerekig, a talajból a növényekig. | Éghajlatváltozás |
| Biológiai sokféleség (biodiverzitás) | A földi élet sokfélesége a génektől a fajokon át az ökoszisztémákig. A biológiai sokféleség a Földön élő élőlények, így a növények és az állatok sokféleségére utal. Ahogy bolygónk az emberi tevékenység miatt felmelegszik, idővel valószínűleg egyre kisebb lesz a biológiai sokféleség, ami az összes ökoszisztéma egyensúlyát megváltoztatja. | Éghajlatváltozás |
| Biológiai sokszínűség | Az ember, mint minden élőlény, az ökoszisztéma része, és mint ilyen, függ a természettől. A biológiai sokszínűség nagyon fontos az emberi élet szempontjából, és nagyon sok számunkra fontos forrást biztosít. Napjainkban a biológiai sokszínűség csökkenése világszerte égető probléma. Az emberi tevékenység egyre több fajt sodor a kihalás szélére. | Globális nevelés |
| Biomassza | Az élő szervezetek tömege egy adott területen, vagy az e szervezetekből származó anyagok tömege. | Éghajlatváltozás |
| Bioüzemanyag | Növényi vagy állati eredetű anyagokból, például kukoricából vagy trágyából előállított üzemanyag. | Éghajlatváltozás |
| Bizonyosság | Egy megállapítás érvényessége a bizonyítékok típusa, mennyisége, minősége és következetes volta (pl. mechanisztikus megértés, elmélet, adatok, modellek, szakértői megítélés), valamint a konszenzus mértéke alapján. | Éghajlatváltozás |
| Bizonytalanság | Annak kifejezése, hogy a jövőbeli éghajlat mennyire ismeretlen. A jövőbeli éghajlattal kapcsolatos bizonytalanság az éghajlati rendszer összetettségéből és a modellek ábrázolási képességéből, valamint a társadalom által meghozandó döntések nem teljesen előrejelezhető voltából adódik. Az is bizonytalan, hogy az éghajlatváltozás más stresszorokkal együtt hogyan hat majd az emberekre és a természeti rendszerekre. | Éghajlatváltozás |
| Célközönség | Az a személy vagy csoport, akit vagy amelyet egy médiaüzenet el akar érni. | Médiaműveltség |
| Cenzúra | Egy médiaüzenet vagy szöveg bármely részének ellenőrzése vagy eltörlése. | Médiaműveltség |
| Civil társadalmi szervezetek | Mindazon társadalmi kezdeményezések (szociális, kisebbségi, vallási, stb.) érdekképviseleti szervezetek, szakszervezetek, nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyek hazai és nemzetközi társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet, valamint a hatályos törvényi szabályozás alapján valamely állam hivatalos szervei mellett közcélú, közhasznú tevékenységet folytatnak. A nemzetközi fejlesztési együttműködésben kiemelt szerepet játszhatnak, amennyiben sokkal közelebb tudnak kerülni a valódi problémákhoz, mint a hivatalos szereplők. | Globális nevelés |
| Csapadék | A felhőkből eső, jeges eső, havas eső, hó vagy jégeső formájában felszabaduló víz. A vízkörforgás elsődleges láncszeme, amely biztosítja a légköri víz Földre jutását. | Éghajlatváltozás |
| Dekarbonizáció | Az a folyamat, melynek révén az országok vagy más szervezetek egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot kívánnak megvalósítani, vagy az egyes egyének szénfogyasztásukat kívánják csökkenteni. | Éghajlatváltozás |
| Dekonstrukció | Az a folyamat, melynek során a közönség azonosítja azokat az elemeket, amelyek egy szövegben a létrehozott jelentést hordozzák. | Médiaműveltség |
| Denotáció | Egy médiaszöveg köznapi, nyilvánvaló jelentésének leírása. A médiaüzenet szó szerinti jelentése (amit látunk, hallunk stb.). | Médiaműveltség |
| Digitális média | Digitális kódot használó elektronikus média. | Médiaműveltség |
| Digitalizálás | Az információ tárolása és továbbítása azáltal, hogy számjegyekre redukálják, majd a pontos reprodukció érdekében újra összerakják azt. | Médiaműveltség |
| Dokudráma | Tényeken alapuló, dokumentumfilmes és fikciós elemeket ötvöző filmes dramatizálás. A gyártási folyamatban az „alapján” kifejezés tág kreatív mozgásteret biztosít a szöveg alkotóinak; a dokudráma így a legjobb esetben is egy valós személy vagy esemény ügyes ábrázolása. | Médiaműveltség |
| Domináns olvasat | Amikor egy szöveget a közönség a szöveg alkotóinak szándékával összhangban olvas. | Médiaműveltség |
| Egészség és életminőség | A gyógyszergyártás nemzetközi terület, a gyógyszerek gyártása és elosztása globalizált. Egyes betegségek határokat nem ismerve gyorsan terjednek, a járványokat többnyire lehetetlen helyileg megállítani. Az egyén életminőségére a környezeti tényezők és az általa fogyasztott erőforrások egyaránt hatnak. | Globális nevelés |
| Éghajlat | A releváns mennyiségek átlagának és változékonyságának statisztikai leírása egy pár hónaptól több ezer vagy millió évig terjedő időszakon keresztül. Az e változók átlagolásának bevett időszaka 20-30 év. A releváns mennyiségek leggyakrabban olyan felszíni változók, mint a hőmérséklet, a csapadék és a szél. Tágabb értelemben az éghajlat az éghajlati rendszer állapotát jelenti, beleértve annak statisztikai leírását is. | Éghajlatváltozás |
| Éghajlati előrejelzés | Valószínűsíthető megállapítás a jövőbeli éghajlati viszonyokról, egy évszaktól több évtizedig terjedő időtávlatban. A jelenleg ismert körülményeken és a jövőbeli változásokat meghatározó fizikai folyamatokra vonatkozó feltételezéseken alapul. Ha egy elképzelésről bebizonyosodik, hogy „igen valószínű”, akkor az előrejelzéssé válik, melynek kimeneti adatai viszonylag megbízható előrevetítéseket tesznek lehetővé. | Éghajlatváltozás |
| Éghajlati előrevetítés | Az éghajlati rendszer szimulált válasza az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) és aeroszolok jövőbeli kibocsátásának vagy koncentrációjának egy lehetséges forgatókönyvére, amelyet általában éghajlati modellekből származtatnak. Az előrevetítések egy mennyiség vagy mennyiségek halmazának lehetséges jövőbeli alakulását mutatják be, gyakran egy modell segítségével kiszámítva. Az éghajlati előrevetítéseket az különbözteti meg az éghajlati előrejelzésektől, hogy függnek az alkalmazott kibocsátási/koncentrációs/sugárzási forgatókönyvtől, amely viszont a jövőbeli társadalmi, gazdasági, technológiai stb. fejlődésre vonatkozó feltételezéseken alapul, amelyek vagy megvalósulnak, vagy nem. | Éghajlatváltozás |
| Éghajlati érzékenység | Azt mutatja meg, hogy éghajlatunk mennyire érzékeny az emberi tevékenységből származó növekvő ÜHG-kibocsátásra – azaz hogy konkrétan mennyivel lesz melegebb a bolygó, ha például megduplázzuk a szén-dioxid-kibocsátásunkat. | Éghajlatváltozás |
| Éghajlati kockázat | Az éghajlat változékonyságából és változásából eredő lehetséges következmények, amikor valami értékes dolog forog kockán és a kimenetel bizonytalan. Gyakran egy veszélyes esemény vagy tendencia bekövetkezésének valószínűsége és a várható hatás szorzataként jelenik meg. A kockázat a sebezhetőség, a kitettség és a veszély kölcsönhatásából adódik. | Éghajlatváltozás |
| Éghajlati rendszer | Az a rendkívül összetett rendszer, amely öt fő összetevőből (légkör, hidroszféra, krioszféra, litoszféra, bioszféra), valamint a köztük fellépő kölcsönhatásokból áll. Az éghajlati rendszer az idő múlásával saját belső dinamikája és külső tényezők a hatására fejlődik (utóbbiak pl. a vulkánkitörések, naptevékenységek, valamint olyan antropogén tényezők, mint a légkör változó összetétele és a földhasználat változása). | Éghajlatváltozás |
| Éghajlati változékonyság | Az éghajlat átlagos állapotának és egyéb statisztikai mutatóinak (pl. szórás, szélsőségek előfordulása stb.) az elszigetelt időjárási eseményeken túlmutató változása, átfogó térbeli és időbeli léptékben. A változékonyságot okozhatják az éghajlati rendszeren belüli természetes belső folyamatok (belső változékonyság), illetve a természetes vagy antropogén külső hatások változása (külső változékonyság). Az éghajlati változékonyság mozgatórugói közé tartozik az El Niño déli oszcilláció és más jelenségek. | Éghajlatváltozás |
| Éghajlatváltozás | Az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hiszen hatással van a világ minden társadalmának és gazdaságának működésére. Egyrészt veszélyes időjárási anomáliákat okoz és csökkenti a terméshozamot, másrészt ezáltal hozzájárul a nemzetközi konfliktusok elmérgesedéséhez. | Globális nevelés |
| Éghajlatváltozás okozta migráció | Ebben a fogalomtárban a Éghajlatváltozás okozta migráció olyan migrációt jelöl, amely nagyrészt az éghajlatváltozás megélhetésre gyakorolt, lassan kibontakozó hatásainak tulajdonítható, így például a víz elérhetőségében és a terméshozamban bekövetkező változásoknak, illetve olyan tényezőknek, mint a tengerszint emelkedése vagy a viharhullámok. | Éghajlatváltozás |
| Éghajlatváltozási refúgiumok (menedékek) | A jelenlegi éghajlatváltozással szemben viszonylag védett területek, amelyek feltehetően segítik a fajok és ökoszisztémák fennmaradását. | Éghajlatváltozás |
| El Niño és La Niña | Az El Niño és a La Niña az El Niño Déli Oszcilláció része, amely az óceáni hőmérséklet időszakos ingadozása (melegebb, hidegebb vagy átlagos) az Egyenlítő mentén a trópusi Csendes-óceánban, ami befolyásolja a globális éghajlatot. | Éghajlatváltozás |
| Élelmezésbiztonság | Az az állapot, amikor az emberek biztonságosan hozzáférnek a normális fejlődéshez és az aktív, egészséges élethez szükséges mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerhez. | Éghajlatváltozás |
| Élelmiszer és mezőgazdaság | Az általunk fogyasztott ételek ma a világ minden tájáról érkeznek a háztartásunkba. Az élelmiszertermelés meghaladja szükségleteinket, az elosztás mégsem méltányos. | Globális nevelés |
| Elfogultság | Részrehajlás, preferencia vagy előítélet egy személy, dolog vagy eszme iránt. | Médiaműveltség |
| Ellenálló-képesség | A jelentős, több veszélyforrásból eredő fenyegetések előrejelzésére, az azokra való felkészülésre, reagálásra és az azokból való felépülésre való képesség a társadalmi jólét, a gazdaság és a környezet minimális károsodása mellett. | Éghajlatváltozás |
| Ellenvélemény | Olyan kritikai álláspont, amely szemben áll a médiaszöveg alkotói által képviselni szándékozott értékrenddel és ideológiával, általában véve a szöveg uralkodó olvasatával. | Médiaműveltség |
| Elnyelés | Olyan természetes vagy technológiai folyamat, amely szenet von ki a légkörből és tárolja azt. | Éghajlatváltozás |
| Előretolt közösségek | Azok a közösségek, amelyek elsőként tapasztalják meg az éghajlatváltozás hatásait, és gyakran a legsúlyosabb hatásoknak vannak kitéve. Ezek a közösségek nagyobb mértékben vannak kitéve az éghajlatváltozásnak, amely érzékenyebben érint őket, és számos okból kevésbé tudnak alkalmazkodni annak hatásaihoz. | Éghajlatváltozás |
| Előrevetítés | Egy mennyiség vagy mennyiségek halmazának lehetséges jövőbeli alakulása, gyakran modell segítségével kiszámítva. Az előrejelzésektől eltérően az előrevetítések feltételezéseken alapulnak, például a jövőbeli társadalmi-gazdasági és technológiai fejlődésre vonatkozóan, amelyek megvalósulása kérdéses. | Éghajlatváltozás |
| Elsődleges termelés | A légkörből fotoszintézis útján nyert energia. | Éghajlatváltozás |
| Elterjedési terület változása | Egy faj teljes területi kiterjedésének vagy azon földrajzi határoknak a változása, amelyeken belül egy faj megtalálható. | Éghajlatváltozás |
| Emberi jogok | Minden embert születésétől fogva megillető körülmények és szabadságok biztosítása abból a célból, hogy az egyén a szükségleteinek megfelelő és teljes értékű életet élhessen. Az emberi jogoktól senki nem fosztható meg önkényesen. Az emberi jogok sokkal többet jelentenek pusztán jogi előírásoknál. Olyan erkölcsi normát képviselnek, amelyet azért dolgoztak ki, hogy támogassák a megértést, az egyenlőséget, a toleranciát, a méltányosságot és sok más olyan egyetemes elvet, amely elengedhetetlen egy igazságos és békés társadalom működéséhez. A mindenkori kormányok felelősek a nemzetközi egyezményekben és szerződésekben foglalt emberi jogok biztosításáért, de a magánszektor, a különböző embercsoportok, közösségek és egyének is felelősek azok ismeretéért és megértéséért, hogy megvédhessék vagy számon kérhessék embertársaikat, a kormányzatot és a társadalmat azokkal a magatartásformákkal kapcsolatban, amelyek hatással vannak az emberi jogokra. | Globális nevelés |
| Energiarendszerek | A villamosenergia-termelés, -szállítás, -tárolás és -fogyasztás infrastruktúrája és rendszerei. | Éghajlatváltozás |
| Enyhítési forgatókönyv | A jövő valószerű leírása, amelyből kiderül, hogy a vizsgált rendszer hogyan reagál az enyhítést célzó szakpolitikai intézkedésekre. | Éghajlatváltozás |
| Esélyegyenlőség | Azonos esélyek biztosítása a társadalom tagjai számára (azaz a diszkrimináció tilalma) a társadalmi részvételhez és egyéni érvényesüléshez. Az egyéni adottságok vagy a csoporttal szembeni megkülönböztetés miatt hátrányos helyzetből induló egyéneknek és csoportoknak az igényeiknek megfelelő támogatást (pozitív diszkrimináció) kell biztosítani ahhoz, hogy ők is egyenlő eséllyel érvényesülhessenek és vehessenek részt a társadalom életében. | Globális nevelés |
| Etnocentrizmus | Az etnocentrizmus sajátkultúra-központúságot jelent, vagyis amikor valaki más kultúrák szokásait és viselkedési normáit kizárólag a saját normáin keresztül képes megítélni. Ennek kialakulása a gyermekkorban teljesen normális és szükséges az egészséges éntudat megerősödéséhez, felnőttkori abszolutizálása azonban káros lehet. A saját kultúra mások fölé helyezése olyan szélsőséges megjelenési formákhoz vezethet, mint a xenofóbia (idegengyűlölet) vagy a sovinizmus (fanatikus hazafiság, nemzetimádat). | Globális nevelés |
| Evapotranszpiráció | A víz elpárolgása a talajból és a növényi levelekből. | Éghajlatváltozás |
| Fejlődő országok | Bár a fejlődő országok fogalma – amely a harmadik világ fogalmát váltotta fel a 90-es évektől – általánosan elterjedt, az utóbbi évtizedben gyakorta mégis a „globális Dél” (lásd Globális Dél címszó), vagy „déli országok”, „déli államok” fogalommal helyettesítik. A fejlődő országok fogalmával szembeni kritika abból adódik, hogy a fejlődés mibenléte nem definiálható egyértelműen és értéksemlegesen, mivel az éppen uralkodó értékrenden alapuló megítéléstől függ. | Globális nevelés |
| Fenntartható fejlődés | Az emberiség jólétének a fejlődés három pillérén – társadalom, környezet, gazdaság – kell alapulnia. Egyiket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha fenntartható módon akarunk működni. Ez az emberiség egésze és az egyének számára egyaránt kihívást jelent. | Globális nevelés |
| Fenntartható Fejlődési Célok | A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a Éghajlatváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte (részletesen lásd a Fenntartható Fejlődési Célok oldalt). | Globális nevelés |
| Fenntartható megélhetés | Olyan megélhetés, amely hosszú távon fennmarad, és ellenáll a különböző típusú – például éghajlati és gazdasági – sokkhatásoknak. | Éghajlatváltozás |
| Fenntarthatóság | A fenntarthatóság fogalma 1987-ben indult útjára, amikor az ENSZ a fenntartható fejlődést – melyet azóta leegyszerűsítve fenntarthatóságnak is nevezünk – a következőképpen definiálta: fejlődés, amely „anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére”. Azaz fenntartható például az a fejlődés, melynek során nem használunk fel minden, korlátozottan hozzáférhető nyersanyagot, vagy nem szennyezzük be visszafordíthatatlanul vizeinket. | Globális nevelés |
| Fenológia | A növények és állatok életciklusának szezonális eseményei, például a virágzás, a téli álom és a költözés időzítése. | Éghajlatváltozás |
| Fenotípusos plaszticitás | Egy szervezet azon képessége, hogy a környezetére reagálva megváltoztassa viselkedését, fiziológiáját vagy fizikai jellemzőit. Ez a változás a szervezet életében következik be, ezért nem igényel genetikai változást. | Éghajlatváltozás |
| Fitoplankton | Fotoszintézisre képes mikroszkopikus szervezetek (egysejtű növények, baktériumok, protisták). A fitoplankton megtalálható az óceánokban, tengerekben és édesvizekben, és a vízi ökoszisztémák alapvető összetevője. | Éghajlatváltozás |
| Fogyasztás és termelés | Ma a termelési láncolatok többsége már globalizált, mi pedig sokszor olyan termékeket használunk, melyeket több ezer kilométerrel odébb állítottak elő. Globális fogyasztók lettünk. Fogyasztói döntéseinkkel befolyásolni tudjuk a világ más részeinek helyzetét, a befolyás pedig felelősséggel jár. | Globális nevelés |
| Fogyasztók | Bárki, aki médiaüzenettel találkozik vagy kapcsolatba kerül vele. Az a közönség, akit az adott kereskedelmi médiaszöveg megcéloz, és aki erre a szövegre vásárlótevékenységgel reagál. | Médiaműveltség |
| Földhasználat és földhasználat-változás | A földhasználat egy adott földtípuson végzett tereprendezések, tevékenységek és ráfordítások összességét jelenti (emberi tevékenységek). A földhasználat kifejezést a földterületek társadalmi és gazdasági célú kezelésére is használják (pl. legeltetés, fakitermelés, természetvédelem). A városi településeken a városokon belüli és a külvárosi földhasználatra vonatkozik. A városi földhasználat hatással van többek között a városok irányítására, szerkezetére és formájára, s ezáltal az energiaigényre, az üvegházhatású gázok kibocsátására és a mobilitásra is. | Éghajlatváltozás |
| Főműsoridő | A rádió vagy televízió műsorának az a része, amely várhatóan a legnagyobb közönséget fogja vonzani. | Médiaműveltség |
| Forgatókönyv | Feltételezések összessége, amelyek segítségével megérthetjük a lehetséges jövőbeli létfeltételeket, mint például a népességnövekedés, a földhasználat és a tengerszint emelkedése. Egy forgatókönyv sem nem előrevetítés, sem nem előrejelzés. A forgatókönyvek általában tervezési célokat szolgálnak. | Éghajlatváltozás |
| Fosszilis tüzelőanyagok | A fosszilis tüzelőanyagok a földkéregben lebomlott növényekből és állatokból származnak. Ezek a tüzelőanyagok szenet és hidrogént tartalmaznak, amelyek elégetése energiát ad. Ilyen például a szén, a kőolaj és a földgáz. | Éghajlatváltozás |
| Genetikai mentés | Egy olyan természetvédelmi eszköz, amelyet egy kisszámú, veszélyeztetett populáció rátermettségének növelésére használnak a genetikai változatosság kisszámú bevándorló révén történő növelésével. | Éghajlatváltozás |
| Geo-engineering | A Föld rendszerének szándékos, általában technológiai jellegű módosítása a jövőbeli éghajlatváltozás csökkentése céljából. | Éghajlatváltozás |
| Globális dél | Más kifejezéssel a „déli országok” vagy „déli államok”. A korábban elterjedt „harmadik világ” és az azt leváltó „fejlődő országok” (lásd Fejlődő országok címszó) helyett egyre gyakrabban használt fogalmak. A Föld gazdaságilag fejletlenebb, többnyire a déli féltekén elhelyezkedő országainak összefoglaló neve. Ezekben az országokban alacsony az egy főre jutó nemzeti össztermék, fejlesztésre szorul az egészségügy és az oktatás, sokszor jelentős mértékben korlátozzák a szabadságjogokat. Ezen országok egy részében nincs politikai stabilitás és a berendezkedés nem demokratikus. | Globális nevelés |
| Globális éghajlati modellek (GCM) | Az éghajlati rendszert befolyásoló fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat szimuláló matematikai modellek. | Éghajlatváltozás |
| Globális felmelegedés | A Föld felszíne közelében és a légkör legalsó rétegében megfigyelhető átlaghőmérséklet-emelkedés, amely az antropogén eredetű kibocsátások által okozott sugárzási kényszerhatás egyik következménye. A globális felmelegedés egyfajta éghajlatváltozás; az éghajlati viszonyok egyéb változásaihoz is vezethet, például a csapadékviszonyok megváltozásához. | Éghajlatváltozás |
| Globális gazdaság és nemzetközi kereskedelem | A nemzetközi kereskedelem serkenti a globális gazdaságot, ami az országok, multinacionális cégek és egyének közötti kölcsönös egymásrautaltság bonyolult hálózatát jelenti. Befolyásolja a termelést, a fogyasztást, a foglalkoztatást, gyakran a környezetet, sőt mindennapi életünket is (pl. költségvetési megszorítások a pénzügyi válság miatt). | Globális nevelés |
| Globális változás | A globális környezet olyan változásai, amelyek megváltoztathatják a Föld létfenntartó képességét. A globális változás magában foglalja az éghajlatváltozást, de a környezeti változások egyéb kritikus mozgatórugóit is, amelyek kölcsönhatásba léphetnek az éghajlatváltozással, mint például a földhasználat és a vízkörforgás megváltozása, a biogeokémiai ciklusok változásai, valamint a biológiai sokféleség csökkenése. (Lásd még: éghajlatváltozás.) | Éghajlatváltozás |
| Globalizáció | A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont. | Globális nevelés |
| Gyorsan bekövetkező esemény | Például ciklonok és árvizek, amelyek napok vagy hetek alatt bekövetkeznek (ellentétben a lassan bekövetkező éghajlati változásokkal, amelyek kibontakozása hosszú ideig tart). | Éghajlatváltozás |
| Hagyományos tudás | Generációkon át öröklődő ismeretek, gyakorlatok és hiedelmek összessége. | Éghajlatváltozás |
| Hardver | A médiaszövegek előállításához, terjesztéséhez és megjelenítéséhez használt fizikai berendezések. | Médiaműveltség |
| Hegemónia | Amikor a domináns csoportok meggyőzik az alárendelt csoportokat arról, hogy a domináns ideológia az ő érdekeiket szolgálja. A média feladata ebben a folyamatban a status quo fenntartása. | Médiaműveltség |
| Heves csapadékesemények | Szokatlanul nagy mennyiségű eső vagy hó. A „szélsőséges” egy statisztikai fogalom, amely függ a helytől, az évszaktól és attól, hogy milyen régen kezdték el rögzíteni az adatokat. | Éghajlatváltozás |
| Hibahatár | A kifejezés azt a tartományt jelöli, amelyen belül egy dolognak a valós értéke található („hozzávetőleges érték”). Például 1993 januárja óta a globális átlagos tengerszint 101 millimétert (mm) emelkedett, plusz-mínusz 4 mm. | Éghajlatváltozás |
| Hideghullám | Pár naptól több hétig tartó, szokatlanul hideg időjárási időszak. | Éghajlatváltozás |
| Hőhullám | Bár a fogalomnak nincs általánosan elfogadott definíciója, hőhullám alatt a szokatlanul forró és száraz vagy forró és párás időszakokat értjük, amelyek enyhe átmenettel kezdődnek és szűnnek meg, legalább két-három napig tartanak, és általában érzékelhető hatást gyakorolnak az emberi és természeti rendszerekre. Mivel nincs olyan abszolút, általános érték, mint például egy adott hőmérséklet, amely meghatározná, hogy mi számít extrém hőségnek, a hőhullámok az adott hely éghajlatához viszonyulnak: ugyanazok a meteorológiai feltételek az egyik helyen hőhullámnak minősülnek, míg egy másik helyen nem. | Éghajlatváltozás |
| Holocén | Az elmúlt 11 000 évet felölelő földtörténeti korszak. | Éghajlatváltozás |
| Hőmérséklet | A várható hőmérséklet fokban kifejezve, amely a megadott órára érvényes. A globális hőmérséklet a szárazföldi és tengeri meteorológiai állomásokról, valamint műholdas mérésekből származó levegőhőmérsékleti adatok átlaga. A szélsőséges hőmérsékleti események (pl. maximum, minimum) lehetnek rövidek, néhány naposak, a normál hőmérsékletet 5°C-kal meghaladó hőmérséklet-emelkedéssel. | Éghajlatváltozás |
| Homofóbia | A homoszexualitástól való félelem és irtózás, amely a médiaszövegekben degradáló képek megjelenítésében jut kifejezésre. | Médiaműveltség |
| Hőstressz | Az extrém hőségnek való kitettség vagy a forró környezetben töltött hosszú idő okozta egészségügyi károsodás, például hőguta vagy hőkimerültség. | Éghajlatváltozás |
| Hozzáférés | Azt mutatja meg, hogy a médiafogyasztók milyen mértékben képesek saját szövegeket előállítani, majd ezeket a politikai napirendet meghatározó médiával elismertetni, illetve reagálni az uralkodó médiára. | Médiaműveltség |
| HTML (Hypertext Markup Language) | A HTML egy számítógépes programozási nyelv, amely lehetővé teszi, hogy az emberek egyik információforrásról a másikra mutató linkeket hozzanak létre a világhálón, tetszőleges sorrendben. | Médiaműveltség |
| Humanitárius támogatás | Olyan segély, illetve segítségnyújtás, amelynek kizárólagos célja az emberi szenvedés csökkentése, életmentés, az emberi méltóság védelme és fenntartása a vészhelyzetek, katasztrófák idején, illetve azokat követően. | Globális nevelés |
| Ideológia | Az, ahogyan mi, egyének értelmezzük a világot, amelyben élünk. Ez magában foglalja az egyéni pszichénk és a bennünket körülvevő társadalmi struktúrák közötti kölcsönhatást. E kettő között az egyéni kommunikációs csatornák, valamint a tömegmédia technológiai folyamatai közvetítenek. Az ideológiai elképzelések általában a hatalom elosztásához kapcsolódnak. | Médiaműveltség |
| Infravörös fény és hamisszínes képek | Amit mi színeknek érzékelünk, azok valójában a fény változó hullámhosszai. Az emberi szem számára az ibolya a legrövidebb, a vörös a leghosszabb hullámhosszú fény. A vörösnél hosszabb (és ezért az ember számára láthatatlan) hullámhosszúságú fényt egy bizonyos tartományon belül „infravörösnek” nevezik. | Éghajlatváltozás |
| Infravörös sugárzás | Az infravörös sugárzás a Föld felszínéről a világűr felé terjedő, hő formájában megjelenő energia. Az üvegházhatású gázok blokkolják az infravörös sugárzást, így a légkörben megreked a hő és az felmelegszik. | Éghajlatváltozás |
| Intertextualitás | Amikor egy médiaszöveg egy másik szövegre hivatkozik, amely a felszínen egyedinek és különállónak tűnik. | Médiaműveltség |
| Invazív faj | Olyan nem őshonos szervezet, amelynek egy adott ökoszisztémába való behurcolása gazdasági vagy környezeti kárt okoz vagy okozhat, illetve károsítja az emberek, állatok vagy növények egészségét. | Éghajlatváltozás |
| Iparág | A médiaszövegek előállításában részt vevő ügynökségek és intézmények. A kifejezést szűkebb értelemben használják a médiaszövegek kereskedelmi célú, profitszerzésre irányuló előállítására is. | Médiaműveltség |
| Jégsziget | Nagy kierjedésű, súlyos jégsapka, amely szilárdan ül egy víz alatti csúcson. | Éghajlatváltozás |
| Jó kormányzás | Átlátható, elszámoltatható, korrupciómentes, hatékony kormányzati gyakorlat. A jó kormányzás definíciójába beleértendő a politikai rendszer formája, a gazdasági és társadalmi erőforrásoknak a fejlődés érdekében történő kezelése, illetve a kormányzat megfelelő szakpolitikák tervezésére, megalkotására, végrehajtására vonatkozó képessége, hajlandósága is. A Világbank értelmezése szerint a jó kormányzásnak az alábbi hat kategóriája van: (1) szólásszabadság és külső elszámoltathatóság; (2) politikai stabilitás; (3) kormányzati hatékonyság; (4) szabályozás minősége; (5) jogállam; (6) korrupció elleni küzdelem. | Globális nevelés |
| Kapuőrök | A hírmédián belül azok, akik az információáramlást és az eszmék terjedését irányítják (lásd még: napirendelmélet). | Médiaműveltség |
| Katasztrófa | Egy közösség vagy társadalom normális működésében bekövetkező súlyos változás, valamely, a sérülékeny társadalmi feltételeket felborító veszélyes fizikai esemény miatt. A katasztrófa széles körű káros emberi, anyagi, gazdasági és környezeti hatásokkal jár, s az emberi alapszükségletek kielégítése érdekében azonnali vészhelyzeti intézkedéseket tesz szükségessé. A katasztrófa előtti állapotok helyreállításához külső támogatásra lehet szükség. | Éghajlatváltozás |
| Kedvezőtlen mellékhatások | Egy adott cél érdekében hozott szakpolitikai döntés vagy intézkedés más célokra gyakorolt negatív hatásai, függetlenül az általános társadalmi jólétre gyakorolt nettó hatástól. A kedvezőtlen mellékhatásokat sok esetben nehéz felmérni, és többek közt a helyi körülményektől és végrehajtási gyakorlatoktól függenek. Lásd még: járulékos hasznok; kockázat. | Éghajlatváltozás |
| Kényszerítő erők | A kényszerítő erők az éghajlatváltozás kezdeti mozgatórugói, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátása. | Éghajlatváltozás |
| Kibocsátási forgatókönyv | A potenciálisan sugárzó anyagok (pl. üvegházhatású gázok, aeroszolok) kibocsátásának jövőbeli alakulását modellező, a hajtóerőkre (pl. demográfiai és társadalmi-gazdasági fejlődés, technológiai változások, energia- és földhasználat) és azok legfontosabb összefüggéseire vonatkozó koherens és következetes feltételezéseken alapuló, valószerű leírás. A kibocsátási forgatókönyvekből levezetett koncentrációs forgatókönyveket egy adott éghajlati modell bemeneti adataiként használják az éghajlati előrevetítések kiszámításához. | Éghajlatváltozás |
| Klímamodell | Az éghajlati rendszer számszerű ábrázolása, amely összetevőinek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságain, kölcsönhatásain és visszacsatolási folyamatain alapul, és magyarázatul szolgál az ismert tulajdonságok egy részére. Az éghajlati rendszert különböző összetettségű modellekkel lehet ábrázolni; azaz bármely komponens vagy a komponensek kombinációja esetében azonosítható a modellek spektruma vagy hierarchiája, amelyek a következő szempontok szerint különböznek: a térbeli dimenziók száma, a fizikai, kémiai és biológiai folyamatok explicit ábrázolásának mértéke, az empirikus paraméterezések szintje. A kapcsolt légkör–óceán általános cirkulációs modellek (AOGCM) oly módon képezik le az éghajlati rendszert, hogy az a spektrum jelenleg rendelkezésre álló legátfogóbb végpontját vagy ahhoz közeli pontot ad. A klímamodelleket jellemzően kutatási eszközként alkalmazzák az éghajlat tanulmányozására és szimulálására, valamint operatív célokra, beleértve a havi, szezonális és évközi éghajlati előrejelzéseket. | Éghajlatváltozás |
| Klimatológia | A légkör és az időjárási minták tanulmányozása egy adott időszakban, a hosszú távú időjárási mintákat befolyásoló természetes és mesterséges erők vizsgálatával. | Éghajlatváltozás |
| Kockázat | Lehetséges következmények, ha valami értékes dolog forog kockán és a kimenetel bizonytalan (számolva azzal, hogy az értékes relatív fogalom). A kockázat lényegében a veszélyes események vagy tendenciák bekövetkezésének valószínűsége, megszorozva az ilyen események vagy tendenciák bekövetkezése esetén fellépő hatásokkal. A kockázat kifejezést gyakran használják a lehetséges káros következményekre, amelyet egy bizonytalan kimenetelű esemény gyakorolhat az emberi életekre, megélhetésre, egészségre, az ökoszisztémákra és a fajokra, a gazdasági, társadalmi és kulturális javakra, a szolgáltatásokra (beleértve a környezeti szolgáltatásokat) és az infrastruktúrára. | Éghajlatváltozás |
| Kockázatalapú megközelítés | Adott lehetőségek előnyei és hátrányai alapján történő tervezés; magában foglalja a kockázat felmérését, a kockázat bekövetkezésének valószínűsége és a kockázathoz kapcsolódó hatás nagyságrendje szempontjából. | Éghajlatváltozás |
| Kockázatértékelés | Olyan tanulmányok, amelyek felmérik bizonyos eseménycsoportok bekövetkezésének valószínűségét és azok lehetséges pozitív vagy negatív következményeit. | Éghajlatváltozás |
| Kockázatérzékelés | Azok a pszichológiai és érzelmi tényezők, amelyek befolyásolják az emberek viselkedését és meggyőződését a lehetséges negatív veszélyekkel vagy következményekkel kapcsolatban. | Éghajlatváltozás |
| Kockázatkezelés | Az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére irányuló tervezés a pozitív hatások növelése és a negatív hatások csökkentése érdekében. | Éghajlatváltozás |
| Konnotáció | Egy médiaszöveghez kapcsolódó érték, jelentés vagy ideológia leírása, amelyet a közönség kapcsol a szöveghez. | Médiaműveltség |
| Konstrukció | Az, amikor számos döntés eredményeként oly módon alakítanak ki és ruháznak fel értelemmel egy médiaszöveget, hogy az minél inkább fenntartsa a közönség érdeklődését. | Médiaműveltség |
| Konvergencia | Valaha különálló médiaiparágak (újság, videó, zene), amelyek a technológiai fejlődésnek köszönhetően (pl. okostelefonok) immár közösen működnek. | Médiaműveltség |
| Köppen–Geiger-féle éghajlati osztályozás | Ez az osztályozási rendszer a helyi növényzet alapján kategorizálja a világ éghajlati övezeteit. A rendszer öt éghajlati övezetre osztja a világot olyan kritériumok alapján, mint például a hőmérséklet, amely eltérő növényzet növekedését teszi lehetővé. Az övezetek a következők: A zóna (trópusi vagy egyenlítői éghajlati öv), B zóna (sivatagos vagy száraz éghajlati öv), C zóna (meleg/enyhe mérsékelt öv), D zóna (szárazföldi éghajlati öv) és E zóna (sarkvidéki éghajlati öv). Az egyes éghajlati öveket a hőmérséklet és a szárazság alapján további kategóriákra osztják. | Éghajlatváltozás |
| Korai előrejelzési rendszer | Azon kapacitások összessége, amelyek az érdemi figyelmeztető információk időbeni létrehozásához és terjesztéséhez szükségesek, annak érdekében, hogy a veszély által fenyegetett egyének, közösségek és szervezetek felkészülhessenek az azonnali és megfelelő cselekvésre a károk és veszteségek csökkentése érdekében. | Éghajlatváltozás |
| Környezeti igazságosság | A környezetvédelmi törvények, rendeletek és szakpolitikai stratégiák kidolgozása, végrehajtása és érvényesítése tekintetében tisztességes bánásmód minden emberrel szemben, valamint érdemi bevonásuk fajra, bőrszínre, származásra és jövedelemre való tekintet nélkül. | Éghajlatváltozás |
| Kórokozó | Betegséget okozó mikroorganizmusok (például baktériumok vagy vírusok). | Éghajlatváltozás |
| Korom | Szénégetésből, dízelmotorokból, főzőtüzekből, erdőtüzekből és más égési forrásokból származó korom. Ezek a részecskék elnyelik a napenergiát és melegítik az éghajlatot. | Éghajlatváltozás |
| Közönség | Mindenki, akihez elér valamely médiaüzenet, illetve bárki, akit megcéloznak egy üzenettel. | Médiaműveltség |
| Kritika | Egy szöveg jelentésével, elfogultságával vagy értéket közvetítő üzenetével kapcsolatos reflexív állásfoglalás. | Médiaműveltség |
| Kritikai megtekintés | A kritikai gondolkodás képességének alkalmazása a filmekben, videókban, televízióban és más vizuális médiumokban nyíltan vagy burkoltan bemutatott témák megtekintése, megkérdőjelezése, elemzése és értelmezése során. | Médiaműveltség |
| Kritikai önállóság | Az, amikor a közönség valamely tagja képes egy médiaszöveget a preferált olvasattól eltérő módon értelmezni. A médiaműveltséget tanuló diákok azon képességére is használják, hogy az osztálytermen kívül is dekonstruálni tudják a szövegeket. | Médiaműveltség |
| Külső kényszer | A külső kényszerítő hatás az éghajlati rendszeren kívüli, az éghajlati rendszerben változást okozó hatáskeltő tényezőt jelent. A vulkánkitörések, a naptevékenységek és a légkör összetételének antropogén változásai, valamint a földhasználat megváltozása külső erőhatások. Az orbitális hatás szintén külső kényszer, mivel a besugárzás a pályaparaméterek excentricitásával, dőlésszögével és a napéjegyenlőség előrehaladásával változik. | Éghajlatváltozás |
| Kulturális relativizmus | Amikor más emberek szokásait és hiedelmeit nem a magunk, hanem az ő saját perspektívájukon keresztül próbáljuk látni és megítélni, a saját kultúrájuk kontextusán belül. Ehhez a megközelítéshez nem kell elvetnünk saját értékeinket, de szükséges, hogy egy tanulási folyamat során megismerjük és megértsük mások értékeit. | Globális nevelés |
| Lassan bekövetkező éghajlatváltozás | Az éghajlati paraméterekben – például a hőmérsékletben, a csapadékban – bekövetkező változások és a kapcsolódó hatások, például a vízellátottság és a növénytermesztés csökkenése, amelyek hosszú idő alatt következnek be (ellentétben a gyorsan fellépő éghajlati veszélyekkel, például a ciklonokkal és árvizekkel, amelyek napok vagy hetek alatt következnek be). | Éghajlatváltozás |
| Legkevésbé fejlett országok | A Világbank csoportosítása szerint azon országok, amelyek éves egy főre jutó nemzeti jövedelme 750 dollár alatt van, alacsony az emberi fejlettség szintje és gazdaságilag sebezhetőek. Jelenleg 49 ország tartozik ebbe a csoportba. | Globális nevelés |
| Légköri aeroszolok | Az aeroszolok az ember által létrehozott vagy természetes úton keletkező, a légkörben lebegő apró, szilárd vagy folyékony részecskék. Az aeroszolok a beérkező sugárzás szórásával és a felhőtakaró módosításával hűtő hatást eredményezhetnek, de a sugárzás elnyelésével felmelegedést is okozhatnak. Kapcsolódó fogalmak: aeroszolhatás, aeroszolok. | Éghajlatváltozás |
| Légköri folyó | A légkörben található koncentrált nedves levegő hosszú, keskeny sávja, amely, akár egy folyó az égen, általában az Egyenlítő vidékéről a pólusok felé szállít vízpárát, esőt és havat hozva a szárazföld felett. | Éghajlatváltozás |
| Lövedékelmélet | Egy közkeletű, ám sokat vitatott elmélet, mely szerint az emberek csupán passzív befogadói a médiából származó információknak, s a média képes megszólítani és közvetlenül megváltoztatni őket. | Médiaműveltség |
| Mainstream média | A médiának az a része, amely a legnagyobb terjesztési csatornákon keresztül juttatja el üzeneteit a nagyközönséghez. | Médiaműveltség |
| Márkaépítés | Egy termék vagy szolgáltatás egyediségének megteremtése egy név, szlogen, szimbólum vagy érzés segítségével. | Médiaműveltség |
| Marketing | A termékek, illetve médiaszövegek célközönség felé történő értékesítésének módja. | Médiaműveltség |
| Média | Bármilyen fizikai tárgy, amelyet kommunikációra használnak. Ilyen médiumok a televízió, a rádió, a telefon és az újság. De kommunikációs közvetítő lehet még az építészet, a festészet, a szobrászat, a tánc és más, a gondolatok közlésére szolgáló egyezményes rendszerek. | Médiaműveltség |
| Média (médium) | A médium szó többes számú alakja; a kifejezés ma a tömegkommunikáció ipari formáinak összességét jelenti. | Médiaműveltség |
| Média-célközönségek | A média különféle közönségeket céloz meg. Ezeket a közönségeket a médiaügynökségek hajtják fel, értékesítik és juttatják el a hirdetőknek. A csoportokat demográfiai mutatóik, médiahasználati szokásaik, irányítószámuk és a részvételükkel elvégzett közvélemény-kutatások alapján célozzák meg azok, akik valamit el akarnak adni nekik vagy valamiről meg akarják győzni őket. | Médiaműveltség |
| Médiahasználat | Az, ahogy az emberek interakcióba lépnek a médiával. A médiahasználat egyénenként, csoportonként és korcsoportonként változik. | Médiaműveltség |
| Médiajártasság | A tömegmédia megértése és használata asszertív, nem passzív módon. Ez magában foglalja a média sajátosságainak, az általa alkalmazott technikáknak és e technikák hatásainak megalapozott és kritikai megismerését. A média különböző formáihoz való hozzáférés, azok elemzése, értékelése és létrehozása is idetartozik. | Médiaműveltség |
| Médianapló | A médiahasználat nyilvántartása, amelyet gyakran a személyes médiahasználat elemzésére és ellenőrzésére használnak. | Médiaműveltség |
| Médiaoktatás | Hagyományosan az a folyamat, amelynek során az ember elsajátítja a médiaszövegek létrehozásához kapcsolódó technikai gyártási készségeket. Újabban a szövegek kritikai fogyasztásának, illetve dekonstrukciójának intellektuális folyamatait is szokták érteni alatta. | Médiaműveltség |
| Médiaszakértő | Olyan valaki, aki tudja, hogyan férhet hozzá a legkülönfélébb információkhoz, a legkülönfélébb médiaformátumokban. | Médiaműveltség |
| Médiatartalom | Olyan üzenetek, amelyeket kevesen hoznak létre sokak számára, és amelyek egyszerre nagyobb közönséghez jutnak el. | Médiaműveltség |
| Médiaügynökség | Médiatermékeket előállító ügynökség. Minden média intézmény és vállalkozás is egyben. | Médiaműveltség |
| Médium | A média szó egyes számú alakja; a kifejezés általában a kommunikáció valamely csatornáját, például a rádiót, a televíziót, a filmet stb. jelenti. | Médiaműveltség |
| Megkötés | A széntartalmú anyagok, különösen a szén-dioxid (CO2) felvétele (azaz hozzáadása) szárazföldi vagy tengeri tározókban. A biológiai megkötés magában foglalja a CO2 közvetlen eltávolítását a légkörből a földhasználat megváltoztatásával, erdősítéssel, újraerdősítéssel, újratelepítéssel, a szén-dioxid hulladéklerakókban történő tárolásával és a talaj szén-dioxid-tartalmát növelő mezőgazdasági gyakorlatokkal (szántóföldi művelés, legelőgazdálkodás). A szakirodalom egy része (de nem ez a szójegyzék) (szén)megkötés alatt a szén-dioxid megkötését és tárolását érti. | Éghajlatváltozás |
| Méltányos kereskedelem | A méltányos kereskedelem egy civil szervezetek által kifejlesztett kereskedelmi koncepció, amely a termékek előállítóinak egy emberhez méltóbb élet iránti igényét állítja a középpontba. A méltányos kereskedelem az afrikai, ázsiai, latin-amerikai mezőgazdasági nyersanyagok nagymértékű árnövekedésére adott válasz. Az árnövekedés ugyanis kistermelői családok millióit taszította mélyszegénységbe. | Globális nevelés |
| Menekült | Az 1951-es Genfi Egyezmény szerint menekült az a személy, aki „faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni.” | Globális nevelés |
| Mérséklés | A mérséklés az éghajlatváltozás kiváltó okainak csökkentését jelenti. Ez magában foglalja a légkörbe kerülő üvegházhatású (hőcsapdázó) gázok csökkentését, akár a forrásaik (például a fosszilis tüzelőanyagok) csökkentése, akár az „elnyelők” növelése révén, mely utóbbiak több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak. | Éghajlatváltozás |
| Mezőgazdasági, erdészeti és egyéb földhasználat (MEEF) | Az üvegházhatású gázoknak az emberi földhasználatból, földhasználat-változásból és erdészeti tevékenységből eredő kibocsátása és eltávolítása, a mezőgazdasági kibocsátással vagy anélkül. A MEEF központi szerepet játszik az élelmezésbiztonság és a fenntartható fejlődés szempontjából. A MEEF-en belül a fő mérséklési lehetőségeket a következő három stratégia jelenti: 1) a légköri kibocsátás megelőzése a talajban vagy a növényzetben meglévő szénkészletek megőrzésével, illetve a metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésével; 2) megkötés – a meglévő szénkészletek mértékének növelése és ezáltal a szén-dioxid (CO2) kivonása a légkörből; 3) helyettesítés – a fosszilis üzemanyagok vagy energiaigényes termékek biológiai termékekkel való helyettesítése, ezáltal a CO2-kibocsátás csökkentése. A keresletoldali intézkedések (pl. az élelmiszer-veszteségek és -hulladékok csökkentése, az emberi étrend megváltoztatása, a fafelhasználás megváltoztatása) szintén szerepet játszhatnak. | Éghajlatváltozás |
| Migráció | A migráció és a migránsok hatnak az egyes országok gazdaságára, társadalmára és kultúrájára. Ahhoz, hogy egy adott ország helyzetét maradéktalanul megérthessük, figyelembe kell vennünk a migrációt és globális mintáit. Migráns az a személy, aki a saját származási országtól eltérő országba vándorol. A migránsok nem az üldöztetés vagy a halál közvetlen veszélye miatt indulnak útnak, hanem főleg azért, hogy életük jobbá tétele érdekében munkát találjanak és tanuljanak, vagy család-újraegyesítés miatt, esetleg más okból. | Globális nevelés |
| Milliomod rész (ppm) | A „milliomod rész” kifejezés a szén-dioxid-molekulák számát jelenti a száraz levegő egymillió molekulájára vetítve. | Éghajlatváltozás |
| Milliomod térfogatrész | Ez a szén-dioxid-molekulák számát jelenti a száraz levegő egymillió molekulájára vetítve, amikor egy adott térfogatot foglal el. | Éghajlatváltozás |
| Monopólium | Olyan kereskedelmi folyamat, amelyben egyetlen eladó ellenőrzi egy adott termék árát és kínálatát. | Médiaműveltség |
| Műfaj | A médiaszövegeket jellemző stílus, forma és tartalom alapján felállított kategóriarendszer. | Médiaműveltség |
| Multikulturalizmus | A multikulturalizmus a különböző kultúrák közötti együttélést és megértést, sőt a kultúrák egészséges keveredését, egymásra hatását jelenti. A multikulturalizmus mint politikai eszme a „soketnikumú” társadalmak tekintetében a kulturális sokféleség megőrzésére és elfogadására ösztönöz. Az eltérő tradíciókkal rendelkező etnikai, vallási csoportokon túl az összes kisebbség létjogosultságát hirdeti. | Globális nevelés |
| Műsorszolgáltatás/műsorszórás | Médiatartalmak előállítása és tervezése a közönség minél szélesebb szegmensének megszólításával. Műsorszórás alatt csak az éteren keresztül közvetített tartalmakat értjük. | Médiaműveltség |
| Napirendelmélet | Az az elmélet, amely szerint a hírmédia bizonyos történetek napirendre tűzése vagy nem tűzése, azaz továbbításának ellenőrzése révén képes alakítani a közvéleményt. | Médiaműveltség |
| Napirendre tűzés | A média azon képessége, hogy megmondja az embereknek, miről és kiről beszéljenek és gondolkodjanak. | Médiaműveltség |
| Narratíva | Az, ahogy a cselekményt vagy a történetet elmesélik. Egy médiaszövegben a narratíva az események térbeli és időbeli koherens egymásutánisága. | Médiaműveltség |
| Nemek közötti egyenlőség | Az ENSZ szerint a nemek közötti egyenlőség nemcsak egyetemes emberi jog, hanem ez az alapja a fenntartható világnak is, amelyben az emberek békében és jólétben élnek. Ha egyenlő hozzáférést biztosítunk a nőknek és lányoknak az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, tisztességes munkalehetőségekhez, valamint a politikai és gazdasági döntéshozatalban való részvételhez, azzal erősítjük a gazdaság fenntarthatóságát, és ez javára válik az egyes társadalmaknak csakúgy, mint az egész emberiségnek. | Globális nevelés |
| Óceánok savasodása | Az a folyamat, melynek során az óceánok vize savasabbá válik az ember által termelt szén-dioxid felszívódása miatt, amely az óceán vizével kölcsönhatásba lépve szénsavvá alakul, és csökkenti az óceán pH-értékét. A savasság csökkenti a legfontosabb planktonfajok és a héjas állatok héjképző és -fenntartó képességét. | Éghajlatváltozás |
| Ökológiai folyosó | Az emberi tevékenységek vagy építmények által elválasztott vadon élő állatpopulációkat összekötő élőhely. | Éghajlatváltozás |
| Ökoszisztéma | Az ökoszisztéma olyan funkcionális egység, amely élő szervezetekből, azok élettelen környezetéből, valamint a bennük és közöttük zajló kölcsönhatásokból áll. Egy adott ökoszisztéma összetevői és térbeli határai attól függnek, hogy az ökoszisztémát milyen céllal definiálják. Az ökoszisztéma határai idővel változhatnak. Az ökoszisztémák más ökoszisztémákba ágyazódnak, léptékük pedig a nagyon kis területektől a teljes bioszféráig terjedhet. A jelenlegi korszak legtöbb ökoszisztémájában az ember vagy kulcsszervezet, vagy tevékenységének hatása befolyásolja azt. | Éghajlatváltozás |
| Ökoszisztéma-szolgáltatások | Az ökoszisztémák nyújtotta előnyök, amelyektől az emberek függnek, beleértve például a halászterületeket, az ivóvizet, a növénytermesztéshez szükséges termékeny talajt, az éghajlat szabályozását, valamint az esztétikai és kulturális értékeket. | Éghajlatváltozás |
| Oktatás | Az oktatás a humán fejlettségi mutatók egyike. A minőségi oktatásnak átfogónak és igazságosnak kell lennie, amely mindenki előtt nyitva áll, különös tekintettel a marginalizált csoportok tagjaira. Az oktatás alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés elősegítésében, a sztereotípiák megkérdőjelezésében és a tanulók felkészítésében, hogy a megfelelő készségeket, értékrendet és szemléletmódot elsajátítva, aktívan részt vegyenek a körülöttük lévő világ alakításában. | Globális nevelés |
| Ózon | Három oxigénatomból álló színtelen gáz, amely számos anyaggal könnyen reakcióba lép. A légkör felső rétegeiben lévő ózon megvédi a Földet a Napból érkező káros ultraibolya sugárzástól. Az alsó légköri rétegekben azonban az ózon az emberi egészségre károsan ható légszennyező anyag. | Éghajlatváltozás |
| Paleoklíma | Korábbi földtörténeti, esetleg történelmi korok éghajlata, amelynek jellemzésére nincsenek mért adatok, csak közvetett bizonyítékok. A paleoklíma olyan „természetes hőmérőkkel” mérhető, mint a jégmagok vagy a fák évgyűrűi. | Éghajlatváltozás |
| Párolgás | Akkor következik be, amikor a vízgőz eltávozik a talajból vagy a növény felszínéről. A transzspiráció (kipárolgás) a víz áthaladása a növényen, a gyökérzettől az érrendszeren át. A párolgás és a kipárolgás együttes összege az evapotranszpiráció. | Éghajlatváltozás |
| Part menti erózió | A part menti domborzati formák eróziója, amely a hullámok hatására következik be, és amelyet a viharhullámok és a tengerszint emelkedése súlyosbít. | Éghajlatváltozás |
| Permafroszt | Olyan talaj, amely legalább két egymást követő évben fagyponton vagy fagypont alatt marad. | Éghajlatváltozás |
| Politikai hatalom, demokrácia és emberi jogok | Az emberi jogok és a demokráciáért folytatott küzdelem továbbra is fontos kihívást jelent. Mivel a politikai rendszerek és a gazdaságok világszerte szorosan összekapcsolódnak és kölcsönösen függnek egymástól, a különböző országok polgárai befolyásolhatják a távoli régiók helyzetét. | Globális nevelés |
| Produkció/Gyártás | A médiaszövegek/tartalmak létrehozásának ipari folyamata, valamint az ebben részt vevő emberek. | Médiaműveltség |
| Propaganda | Minden olyan médiaszöveg, amelynek elsődleges célja, hogy nyíltan meggyőzze a közönséget egy adott nézőpont érvényességéről. | Médiaműveltség |
| Proxy | A proxy az éghajlat szempontjainak közvetett mérésére szolgáló módszer. A jégmagokból, fa évgyűrűkből és talajfúrásokból származó biológiai vagy fizikai adatok jó példák a proxy adatokra. | Éghajlatváltozás |
| Pszichográfia | A demográfia kifinomultabb formája, amely információkat tartalmaz a médiafogyasztók pszichológiai és szociológiai jellemzőiről, például attitűdjükről, értékrendjükről, érzelmi reakcióikról és ideológiai meggyőződésükről. | Médiaműveltség |
| Reprezentáció | Az a folyamat, melynek során egy konstruált médiaszöveg olyan embereket, helyeket, eseményeket vagy eszméket képvisel, szimbolizál, ismertet vagy reprezentál, amelyek valósak és a szövegen kívül léteznek. | Médiaműveltség |
| Rétegződés | A víz hőmérséklet és sűrűség szerinti rétegződése, amely tavakban vagy más állóvizekben fordulhat elő, gyakran szezonálisan. | Éghajlatváltozás |
| Sebezhetőség | A negatív hatásokkal szembeni védtelenség vagy azokra való hajlam. A sebezhetőség számos fogalmat és elemet foglal magában, beleértve az érzékenységet és az ártalmakra való hajlamot, valamint a megbirkózási és alkalmazkodási képesség hiányát. | Éghajlatváltozás |
| Sebezhetőségi becslés | Annak elemzése, hogy egy rendszer milyen mértékben érzékeny az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaira, illetve mennyire nem képes megbirkózni azokkal. Kapcsolódó fogalmak: veszélyeztetettségi elemzés. | Éghajlatváltozás |
| Sokszínűség és kultúrák közötti kapcsolatok | A társadalmak egyre sokszínűbbek. Ez azt jelenti, hogy a polgároknak megértést kell tanúsítaniuk egymás iránt ahhoz, hogy együtt tudjanak élni. A kultúrák közötti kapcsolatok többé nem korlátozódnak a külföldi utazásokra, hanem mindennapi életünk részévé váltak. | Globális nevelés |
| Sósvízbehatolás | Sósvízbehatolásnak nevezzük, amikor az óceán sós vize a föld alatti rétegekben keveredik a part menti édes talajvízzel, ami károsíthatja az ivóvizet vagy az öntözés céljára használt édesvizet. A túlzott talajvíz-szivattyúzás és a tengerszint emelkedése egyaránt hozzájárulhat a sós víz behatolásához. | Éghajlatváltozás |
| Stresszor | Valami, ami hatással van az emberekre és a természeti, művelésbe vont és társadalmi-gazdasági rendszerekre. A többszörös stresszorok többszörös hatással járhatnak, például amikor a gazdasági vagy piaci stressz a szárazsággal együttesen negatívan hat a gazdákra. | Éghajlatváltozás |
| Sugárzási kényszer | Az energiaáramlás megváltozása (watt/négyzetméterben kifejezve) a tropopauzában, azaz a troposzféra tetején egy éghajlati tényező (például a légköri szén-dioxid-koncentráció) változása miatt. | Éghajlatváltozás |
| Szájról-szájra terjedés | A médiatermékek közönség körében való terjedésének nem hivatalos módja. | Médiaműveltség |
| Szárazság | Olyan időszak, amikor kevés eső esik, vagy egyáltalán nem esik. Az, hogy egy száraz időszak aszállyá válik-e, az időtartamától, a történelmi adatokon és észleléseken alapuló várakozásoktól, valamint az emberi és természeti rendszerek vízigényétől függ. | Éghajlatváltozás |
| Szegénység | A szegénység minden idők egyik legnagyobb kihívása, amely emberek milliárdjait fosztja meg az emberhez méltó élettől mind a globális délen, mind a globális északon. A globális kölcsönös függőségek okozhatják vagy fenntarthatják a szegénységet, de ki is emelhetik a közösségeket és az egyéneket a szegénységből. | Globális nevelés |
| Szélsőséges csapadékesemény | Rendkívül nagy mennyiségű eső vagy hó. A „szélsőséges” egy statisztikai fogalom, amely függ a helytől, az évszaktól és attól, hogy milyen régóta vezetik a történelmi feljegyzéseket. | Éghajlatváltozás |
| Szélsőséges hőségesemény | Három vagy több napon át tartó, átlagon felüli hőmérséklet, amelyet általában egy bizonyos küszöbérték átlépéseként határoznak meg (például az éves napi átlaghőmérséklet 85. percentilisének túllépése). | Éghajlatváltozás |
| Szélsőséges időjárási esemény | A szélsőséges időjárási esemény olyan esemény, amely egy adott helyen és évszakban ritka. A ritka fogalma változó, de a szélsőséges időjárási esemény általában olyan ritka, vagy ritkább, mint a megfigyelések alapján becsült valószínűségi sűrűségfüggvény 10. vagy 90. percentilise. A definíció szerint a szélsőségesnek nevezett időjárás jellemzői abszolút értelemben helyenként eltérőek lehetnek. Ha a szélsőséges időjárás mintázata bizonyos ideig, például egy évszakon keresztül fennáll, szélsőséges éghajlati eseménynek minősülhet, különösen, ha olyan átlagot vagy összértéket eredményez, amely önmagában is szélsőséges (pl. egész évszakon át tartó aszály vagy heves esőzés). | Éghajlatváltozás |
| Szén(-dioxid) megkötése és tárolása | A szén-dioxid megkötése és föld alatti földtani képződményekbe történő bejuttatása hosszú távú tárolás céljából. | Éghajlatváltozás |
| Szénkörforgás | A szénatomok körforgása a földi rendszerekben a növények fotoszintézise révén, melynek során a szén-dioxidot komplex szerves vegyületekké alakítják, amelyeket aztán más szervezetek fogyasztanak el, továbbá szén szén-dioxid formájában történő visszajutása a légkörbe az élőlények légzése és lebomlása, valamint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése következtében. | Éghajlatváltozás |
| Szénmegkötés | A szén természetes vagy technológiai folyamatok révén történő tárolása a biomasszában vagy mélyen fekvő földtani képződményekben. | Éghajlatváltozás |
| Szinergia | Két különálló médiaszöveg vagy termék kombinációja, amelyek hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, így az egyik segíti a másik marketingjét. | Médiaműveltség |
| Szöveg | Bármilyen médiatermék (újságcikk, dal, zenei videó, podcast stb.) egyedi eredménye. | Médiaműveltség |
| Sztereotípiák | A médiareprezentáció azon formája, amelyben könnyen felismerhető tulajdonságokat alkalmaznak társadalmi vagy kulturális csoportok tagjainak beskatulyázására, megbélyegzésére. | Médiaműveltség |
| Szubtextus | A médiaüzenetben foglalt közvetett jelentés. | Médiaműveltség |
| Tápanyagok | Olyan vegyi anyagok (például nitrogén és foszfor), amelyekre a növényeknek és az állatoknak szükségük van az élethez és a növekedéshez. Nagy koncentrációban, különösen a vízben, a tápanyagok szennyező anyagokká válhatnak. | Éghajlatváltozás |
| Tárgyalás | Egyfajta adok-kapok folyamat, melynek során a közönség értelmez, dekonstruál, majd jelentéssel ruház fel egy médiaszöveget. | Médiaműveltség |
| Technológia | A médiaszöveg előállításához szükséges gépek, eszközök és anyagok összessége. A médiaműveltség szempontjából a technológia nagymértékben befolyásolja a szöveg felépítését és konnotációját. | Médiaműveltség |
| Tengerszint emelkedése | A tenger magasságának növekedése a szárazföld egy adott pontjához képest. Az eusztatikus tengerszint-emelkedés a globális átlagos tengerszint emelkedése, amelyet az óceán térfogatának növekedése okoz a szárazföldi gleccserek és jégtakarók olvadása következtében. A sztérikus tengerszint-emelkedés a tenger magasságának növekedése, amelyet az óceán felmelegedése következtében a víz sűrűségében bekövetkező változások idéznek elő. A kizárólag hőmérsékletváltozás által kiváltott sűrűségváltozást termoszterikusnak, a sótartalom változásával kiváltott sűrűségváltozást haloszterikusnak nevezzük. | Éghajlatváltozás |
| Természeti erőforrások | A társadalomnak a fennmaradáshoz szüksége van természeti erőforrásokra. Ezek közül vannak olyanok, amelyek képesek megújulni, ha okosan használjuk őket, míg mások kimerülnek. A természeti erőforrások ésszerű, fenntartható használata fontos globális kihívás. | Globális nevelés |
| Tömegkommunikáció | Lásd tömegtájékoztatás. | Médiaműveltség |
| Tömegtájékoztatás | A kommunikáció bármely formája, amelyet kevesen állítanak elő sokak számára. A tömegmédia az a kommunikációs csatorna, amelyen keresztül az üzenetek áramlanak (lásd még mainstream média). | Médiaműveltség |
| Transzpiráció (kipárolgás) | A víz elpárolgása a növények levelein keresztül. | Éghajlatváltozás |
| Tudatosság | A fejlett országokban élő állampolgárok tájékozottsága és ismeretfeldolgozása az elmaradottságról, a fejlődő országokról, valamint ezeknek a fejlett országokkal való kapcsolatrendszeréről. A tudatosság szintjének növekedése rendszerint a nemzetközi fejlesztési együttműködés támogatottságának emelkedését eredményezi. A tudatosság növelésében nagy szerepe van a globális nevelésnek. | Globális nevelés |
| Üvegházhatású gázok | Olyan gázok, amelyek elnyelik a hőt a légkörben a földfelszín közelében, megakadályozva, hogy az a világűrbe távozzon. Ha ezeknek a gázoknak a légköri koncentrációja nő, a légkör alsó rétegeinek átlaghőmérséklete fokozatosan emelkedik, ez az üvegházhatás néven ismert jelenség. Az üvegházhatású gázok közé tartozik például a szén-dioxid, a vízgőz és a metán. Kapcsolódó fogalmak: hőcsapdázó gázok, üvegházhatás. | Éghajlatváltozás |
| Vágás | Szerkesztett átmenet két kép között, amelyben az egyik képet azonnal felváltja egy másik. | Médiaműveltség |
| Valószínűség | Egy adott kimenetel bekövetkezésének esélye, ahol ez valószínűségszámítással megbecsülhető. | Éghajlatváltozás |
| Vándorlás | Hosszabb távú, a szokásos tartózkodási hely megváltoztatását igénylő mozgás. A demográfiai kutatásokban és a hivatalos statisztikákban egy elismert politikai/adminisztratív határ átlépését jelenti. | Éghajlatváltozás |
| Városi hőszigethatás | Az épületek és az aszfalt által elnyelt és kibocsátott hő következtében a városi területeken a levegő hőmérséklete magasabb marad, ami a városokat melegebbé teszi, mint a környező vidéket. Kapcsolódó fogalmak: hősziget. | Éghajlatváltozás |
| Veszély | Olyan természeti vagy ember okozta fizikai esemény, tendencia vagy fizikai hatás bekövetkezésének lehetősége, amely életveszélyt, sérülést vagy egyéb egészségügyi károsodást, valamint a vagyon, az infrastruktúra, a megélhetés, a szolgáltatások biztosítása, az ökoszisztémák és a környezeti erőforrások károsodását vagy elvesztését vonhatja maga után. Veszély alatt itt általában az éghajlattal kapcsolatos fizikai eseményeket vagy tendenciákat, illetve azok fizikai hatásait értjük. | Éghajlatváltozás |
| Vihardagály | Az óceán vízszintjének emelkedése egy közeledő vihar miatt. Magassága olyan tényezőktől függ, mint a vihar erőssége, az óceánfenék mélysége és a vihar közeledési módja. | Éghajlatváltozás |
| Világháló | A világháló az interneten található képeket, szövegeket és hangokat tartalmazó oldalak hálózata, amelyek böngészőszoftverrel tekinthetők meg. | Médiaműveltség |
| Virtuális | Valami, ami inkább reprezentáció, mint maga a valóságos dolog. | Médiaműveltség |
| Visszacsatolás | Az a folyamat, amelynek során egy rendszert a saját kimenetére reagálva vezérelnek, módosítanak vagy modulálnak. A pozitív visszacsatolás felerősíti a rendszer kimenetét, a negatív visszacsatolás csökkenti azt. | Éghajlatváltozás |
| Vízbiztonság | Az emberi egészség, a megélhetés és a környezet fenntartásához elegendő mennyiségű és minőségű víz stabil megléte. | Éghajlatváltozás |
| Vízhiány | Vízhiány akkor lép fel, amikor az emberek és az ökoszisztémák vízigénye meghaladja a rendelkezésre álló vízkészletet. | Éghajlatváltozás |
| Vízkörforgás | Körforgás, melynek során a víz elpárolog az óceánokból és a szárazföld felszínéről, a légkörben vízgőzként elszáll a Föld felett, felhőkké sűrűsödik, eső vagy hó formájában kicsapódik az óceánon és a szárazföldön, amelyet a szárazföldön a fák és a növényzet fog fel, a szárazföld felszínén lefolyik, beszivárog a talajba, feltölti a talajvizet, patakokba, majd végül az óceánokba ömlik, ahonnan végül ismét elpárolog. A vízkörforgásban részt vevő különböző rendszereket általában hidrológiai rendszereknek nevezik. | Éghajlatváltozás |
| Vizuális műveltség | A vizuális elemek elemzésének, értékelésének és értelmezésének képessége. | Médiaműveltség |
